Biomassza hasznosítása tüzelőanyagként

2011-06-29 Magyarországon az energiaimport folyamatosan nő, derül ki a az Európai Bizottság statisztikájából. Az ország energiatermelését mindenképpen növelni szükséges, hogy csökkentsük kiszolgáltatottságunkat, erre a legjobb lehetőség a megújuló energia előállításának és felhasználásának növelése hazánkban. A szilárd biomassza legegyszerűbb felhasználási formája az, ha minimális feldolgozás után közvetlenül energiát nyerünk belőle tüzelőanyagként való felhasználása során.

Az országban a biomassza alapú fűtést vidéken a legcélszerűbb megvalósítani, ahol az alapanyagot előállítják. Ily módon a szállítás nem okoz környezetterhelést és gazdaságosabb is a helyi felhasználás. A megújuló energia alapú tüzelésre való átállás beruházási költsége a jelenleg elterjedt gázfűtéshez képest jelentős, de a magas megtakarítás miatt gyorsan megtérül.

Az alábbi táblázatban a különböző biomassza alapú tüzelőket modern 105%-os hatásfokú gázkazán fogyasztásához hasonlítottunk, a hagyományos gázkazánok hatásfoka nem magasabb 90-95%-nál. Továbbá a táblázatban a tüzelőanyagok piaci árát vettem figyelembe, így ha valaki saját magának állítja elő a faaprítékot vagy a szalmabálát, akkor akár a hagyományos gázkazánhoz képest 80%-os megtakarítást is elérhet.

20.000 m3 gáz kiváltása 105%-os hatásfokú kondenzációs gázkazánnal számolva

Nettó ár Ft

Megtakarítás %

Gáz

2.298.241 Ft

0%

Fapellet

2.100.614 Ft

9%

Szalmabála (hagyományos kazánban)

2.223.650 Ft

3%

Fabrikett

1.814.167 Ft

21%

Száraz tüzifa

1.399.318 Ft

39%

Szalmabrikett

1.238.638 Ft

46%

Száraz faapríték

845.188 Ft

63%

Szalmabála (speciális báláskazánban)

813.530 Ft

65%

Jelenleg a biomasszának fűtésre hasznosítható egy részét többen elpazarolják, és környezetünket szennyezik vele. A metszésekből származó nyesedékeket kiskertekben és gyümölcsösökben is sok helyen összehordják és elégetik, anélkül, hogy az így felszabaduló energia akár töredékét is hasznosítanák, hasonló a helyzet a tarlóégetéssel is, de az a törvényi szabályozások miatt visszaszorult.

Az emberek gondolkodásán szükséges változtatni, ebben nagy segítség lenne, ha minél több önkormányzat állna át egyszerű megújuló energia alapú fűtésre, ezzel példát mutatva, mint tette ezt lakóhelyem körzetében B.A.Z. -megyében Hollóháza vagy Viss Önkormányzata.

Ily módon nem csak a szemléletváltozásban segítenének a települések vezetői, hanem anyagilag is a helyi gazdaságot, vállalkozókat erősítenék. Eddig a fűtés miatt gázra kifizetett pénz a nagy gázszolgáltatókhoz jutott, a többnyire külföldi tulajdonosokat és a gázt exportáló országokat támogatva. Az új rendszerben a tüzelőanyagot az önkormányzat önmaga állítja elő vagy helyi vállalkozókkal termelteti meg, így a fűtésre szánt pénz a településen maradhat.

Sokan támogatják a fűtés biomassza alapúra való átállítását, de nem bíznak benne, hogy lesz elegendő alapanyag, az ilyen félelmeknek alaptalanok.

Az eddigi tapasztalatok alapján, vidéken könnyedén előállítható a szükséges tüzelőanyag. A kifejezetten energetikai célú ültetvényfa vagy különböző energiafű vagy nádfélék mellett sok egyéb anyag is alkalmas fűtésre.

Ilyenek:

- a megsemmisítendő papírhulladékok

- különböző nyesedékek

- útszélek, árterületek karbantartásából származó lágy és fás szárú hulladékok

- gabonatelepekről származó rostaljak

- gyümölcsmagok

- erdőgazdálkodásból származó hulladékok, tűzifa

- szalma, kukorica-, napraforgószár

- rossz minőségű élelmezésre vagy takarmányozásra alkalmatlan gabona.

A megfelelően kiválasztott kazán alkalmas a fenti alapanyagok bármelyikének elégetésére automatizálva közvetlenül vagy minimális feldolgozással.

Különböző alapanyagok más- más feldolgozást igényelnek a legtöbb energia kinyeréséhez, a minél több energia hasznosítása nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi szempontból is igen jelentős.

Közvetlen fűtésre a különböző fahulladékok, tűzifák és a gabonaszalma a legalkalmasabb. Fahulladékot fel lehet dolgozni faaprítéknak, brikettnek vagy pelletnek is, vagy feldolgozás nélkül is felhasználható.

Mint azt a cikk elején bemutatott táblázatból láthatjuk, fánál a legnagyobb megtakarítást az aprítékkal érhetjük el és az ehhez szükséges feldolgozó gépsor a legolcsóbb a brikett vagy a pellet előállító gépsorhoz képest.

A brikettálás vagy pelletálás ott jöhet számításba, ahol a fahulladék már eleve porszerű állapotban van, így préselés nélkül nehezen égethető el jó hatásfokkal. A kettő közül brikettelőállításnak jobb az energiamérlege. A pellet előállítás viszont olyan többlet energia bevitelt igényel, melynek csak egy részét tudjuk hasznosítani, így ezzel csak felesleges pénzt dobunk ki az ablakon és a környezetünket is csak terheljük, egyetlen előnye a fa brikettel szemben, hogy jelenleg jobban automatizálható a felhasználása.

Az így feldolgozott aprítékot vagy pelletet automata tüzelőanyag ellátású kazánnal égethetjük el a legnagyobb komforttal. Így elég hetente néhányszor, vagy a legnagyobb hidegben is naponta egyszer a kazánra néznünk és hamuzni, alapanyagot feltölteni esetleg tisztítani.

Egyre több kazángyártó kínálja az aprítékkazánjait automata hamuzással és hőcserélőtisztítással, és igény esetén telefonos értesítéssel.

Aprítékot elő lehet állítani mobil illetve stabil telepített gépekkel is.

Mobil faaprítókat az agráriumhoz kapcsolódva fel lehet használni fakitermelésnél keletkező hulladékok (lombkorona, háncs, egyéb hulladékok), gyümölcsösben, szőlőben keletkező nyesedék, venyige feldolgozásához, útszéli bokros területek, árterületek tisztításához illetve energiaültetvények betakarításánál alkalmazni.

A mobil faaprítók léteznek traktorhajtású változatban és saját motorral is. A saját motorosok között van vontatott, illetve önjáró változat is amik egy menetben ki is vágják az energetikai céllal ültetett fát. Az ilyen elsősorban energiafűz vagy nyár területek szántóföldi termesztési ágazatba tartoznak és 2-3 évente lehet betakarítani.

Stabil gépeket fafeldolgozó üzemekbe érdemes telepíteni, ahol az ipari célra nem hasznosítható hulladék aprítását lehet vele elvégezni.

A különböző faaprítók ára nagymértékben függ a meghajtásától és attól, hogy milyen maximális átmérőjű gallyakat tud aprítani, a komolyabb már nem csak komposztálásra való gépek ára 400 ezer Ft-tól indul a legnagyobbak árai pedig akár több tízmilliósak is lehetnek.

Már lehetőség van közepes méretű aprító gép bérlésére is, amivel akár egy nagyobb háztartás is néhány nap alatt könnyen le tudja aprítani saját éves tüzelőanyag készletét.

A gabonaszalmát, hogy felhasználhassuk, valamilyen mértékben szintén fel kell dolgozni. A bebálázott szalma már kitűnően alkalmas fűtésre, de csak speciális kazánokban, ugyanis a hagyományos nagy tűzterű kazánok rossz hatásfokkal égetik el a bálát, és sok hamu marad utána ebben az esetben.

A speciális bálás kazán egy puffer tartállyal kombinálva jóval nagyobb hatásfokkal tudja eltüzelni, mint egy hagyományos kazán. Az ilyen kazánoknál computer által vezérelt levegő befúvás található és a puffer tartály egyenlíti ki a bálák egyenetlen égését.

A báláskazánoknak két hátránya van, az egyik, hogy optimális esetben is naponta legalább 2-3-szor kell bele bálát rakni és hamuzni, a másik, hogy a kazán nagy helyet foglal el és az alapanyag tárolás is helyigényes és kosszal jár.

A szalmát lehet brikettálni vagy pelletálni is lehet, pelletálás a fánál leírt gazdasági okok miatt nem ajánlatos. Brikettálva megoldható az automata kazánban való tüzelés és a tüzelőanyagot is lehet zsákban tárolni.

A brikettálást lehet végezni egyszerű csigás présekkel vagy nagy nyomású dugattyús, illetve hidraulikus gépekkel is. A szalma egy nehezen brikettálható anyag, ezért nem minden gép alkalmas szalma brikettálására.

A csigás présekhez a szalmát nem kell különösebben előkészíteni, elegendő egy szecskázás, így a gépsor energiafogyasztása is kisebb és a beruházási költsége is, a többi rendszerhez képest. Cserébe viszont valamennyivel lazább brikettet készít véletlenszerűen változott hosszal, ezért az ilyen brikettet olcsóbban lehet értékesíteni.

A mechanikus dugattyús és a hidraulikus berendezésekhez a szalmát finomra kell őrölni és szárítani is, amelyek jelentős többlet energia bevitelt jelentenek és az ilyen gépsor is nagyságrendileg drágább, mint az egyszerű csigás változat.

Összegezve: Magyarországon nagyon sok energia veszik jelenleg kárba és a megújuló energiafelhasználás növelésével csökkenthetnénk az energiaimportot is és a környezetünket is óvnánk. A növények, amiket elégetünk még ugyanabban az évben vagy az elmúlt néhány évben kötötték meg azt a CO2-t, amit az égetés során kibocsájtanak, ezzel a körforgással biztosíthatjuk, hogy úgy nyerjünk energiát, hogy nem növeljük a légkörben a CO2-t.

A biomassza alapú tüzeléssel a hazai gazdaságot támogatjuk úgy, hogy közben még az unokáinkra is gondolunk.

Forrás: AgrárÁgazat / FATÁJ Online