Biológiai megoldások a napfényenergia hasznosításában

A napfényenergia hatékony felhasználása kulcsfontosságú a növekvő energiaszükséglettel és a fosszilis energiahordozók mennyiségének csökkenésével szembesülő emberiség számára. Az újabb tudományos eredmények adta lehetőségekről, valamint a kutatások irányairól tanácskoznak az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában a terület hazai és külföldi szaktekintélyei, illetve a téma iránt érdeklődő doktoranduszok és fiatal kutatók.

"A napfényenergia hasznosítására nem létezik egyetlen üdvözítő megoldás. A kutatóknak arra kell törekedniük, hogy kidolgozzák a legjobbnak tűnő alternatívákat, és segítsenek az alkalmazásukban – összegezte Garab Győző az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézet tudományos tanácsadója. Megállapítása a szoláris energiával kapcsolatos, aktuális tudományos közmegegyezést tükrözi.

A jelenleg körvonalazódó, a napfényenergia hasznosítására alkalmas, mintegy tucatnyi megoldás csaknem fele biológiai vonatkozású. Részben az élő szervezetek, főként a növények tulajdonságait használják fel – biotechnológiai eljárásokkal akár módosíthatják is őket -, részben pedig a biomimetika módszerét követve az élővilágban megfigyelhető megoldásokat, mechanizmusokat és szerkezeteket próbálják meg mesterséges anyagokban vagy molekuláris berendezésekben alkalmazni. "A kutatások egyik fő iránya a fotoszintézis vizsgálata, aminek Magyarországon nagy hagyományai vannak" – emelte ki Garab Győző.

A teljes cikk elolvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.