Napelemek hatása az áram árára

Az atomenergiáról a megújuló energiaforrásra való áttérésnek komoly hatása lesz a hagyományos áramtermelésre, és ilyenkor felmerül a kérdés, hogy miként fogja mindez befolyásolni a villamosenergia árát?

A fukushimai baleset miatt újra előkerült az atomerőművek kérdése Európában: míg az utóbbi években sokan már-már az atomenergia reneszánszára számítottak, a japán katasztrófa és a sugárzás miatti kitelepítések miatt gyorsnak tűnik a hátraarc. A német kormány azonnal felülvizsgáltatta erőműveit, leállíttatta a életkor hosszabbítást. Nem sokkal később pedig Merkel ki is jelentette, hogy bár fokozatos lesz az átállás, de az atom után megújuló energiáknak kell jönnie.

Mindezt pár éve még kivitelezhetetlennek mondták az energetikai szakemberek, de ma már nem tűnik lehetetlennek a németek szerint, hogy 2020-ra áramigényük 47%-át fedezzék megújuló energiából - és ez elsősorban nap és szél a villamosenergia esetén. Ennek természetesen komoly hatása lesz a hagyományos áramtermelésre, és ilyenkor felmerül a kérdés, hogy miként fogja mindez befolyásolni a villamosenergia árát? 

Jelenleg még nagyon kicsi a megújuló energiák aránya az áramtermelésben, nálunk mérhetetlenül kicsi, de még a piacvezető Németországban is a napelemek az összes áram 3%-át termelik meg. Ez nagyon kis arány, ami komolyan nem befolyásolhatja az áram árát, gondolhatnánk.

A számok alapján azonban ez nem így van: ha megnézzük a német áramtőzsde, az EEX árainak változását az elmúlt években, akkor azt láthatjuk, hogy nyáron 2008-ban még jelentősen megugró fogyasztás miatt drága volt az áram (barna vonal), míg 2009 és 2010-ben (szürke és kék vonal) már eltűnni látszanak a napi csúcsok.

Ennek oka pedig az elemzők szerint egyértelműen a napelemek hatására vezethető vissza: a déli órákban csúcsra járó napelemes áramtermelés kiegyenlíti a hagyományosan megugró nap közepi áramszükségletet. Sőt, ha közben a szél is erősen fúj, volt példa már az árak süllyedésére is.

És a jövőben ez egyre gyakoribb lesz, azaz csökkeni fog az áramtőzsdéken az áram ára: hiszen a napelemekhez és szélerőművekhez nem kell további üzemanyagot vásárolni, így "elbírják" az alacsonyabb piaci árakat. Azaz minél több napelem és szélerőmű kerül beüzemelésre, annál alacsonyabb lehet az áram ára a tőzsdén.

Ez alapvetően jó hír lehetne a fogyasztóknak - rossz hír azonban a hagyományos erőművek üzemeltetőinek. A német gázüzemű erőművek (drágán üzemeltethető, de gyorsan reagáló erőművek) árait már kiszorította a napenergia, és a következő években az alaperőművek árával is versenyre kellhet. A szénüzemű erőműveknek például ez azt jelenti, hogy figyelniük kell, mikor süt a nap: mert akkor csak olcsóbban (talán üzemeltetési költségek alatt) tudják eladni majd az áramot.

Nem véletlen, hogy a hagyományos erőművek üzemeltetői igyekeznek lobbizni a megújuló energiák megállíthatatlannak tűnő terjedése ellen (és ne feledjük, hogy a világ legnagyobb és legtőkeerősebb cégeiről van szó). A legáltalánosabb támadási pont az általános EU támogatási forma, a betáplálási támogatás (feed-in tariff, vagy FiT) jellegéből fakad: fix és általában a piacinál magasabb áron történő, garantált idejű visszavásárlási ár költsége be van építve a fogyasztói áram árába. Ha sok a megújuló, akkor az növeli az árat - mondják az energetikai óriások, vagy érvel helyettük ugyanígy egy-egy politikus szerte Európában.

De akkor most nőni fog az áram ára a betáplálási támogatás miatt, vagy csökkenni fog, mert lenyomja az azonnali piacon a kWh árakat? Nézzük meg a már előrehaladottabb országokban a példákat: ahol van FiT támogatás, ott rövid távon valóban emeli az árakat, általában 2-5%-kal. Hosszú távon azonban csökkenteni is tudja az áram árát a piacon, ami előbb-utóbb visszaköszönhet az árak csökkenésében. Ehhez azonban nagyobb arányoknál biztosan megoldást kell keresni majd a kiegyenlített áramtermelésre megújulóknál is. Ez pedig a hálózati költségeket emelheti - miközben az előállított áram ára csökkenhet.

A kérdés nem egyszerűen megválaszolható tehát, de azért érteni kell a csak áramdrágítással és hálózati összeomlással fenyegető szólamok hátterét is. Ahogy egyre olcsóbban termelhető áram nappal és széllel, és nem kell majd támogatás, úgy az árakat nemhogy emelni, de csökkenteni is tudja majd a napelem és a szél.

Márpedig a napelemek és szél által termelt áram itt van, és egyre növekvő szerepe lesz: a Barclays elemzői szerint a következő évtizedben világszerte elterjed és általánossá válik a megújuló alapú villamosenergia termelés, majd a 2020-as években pedig meghatározó, sok helyen elsődleges forrássá válnak. Erre kell felkészülni, mind árképzésben, mint a hálózatok üzemeltetésében.

Ez egy komoly konfliktus lesz a nagy szén- és atomerőművek tulajdonosai, és a megújuló energiát üzembe helyezők között. A két energiatermelési mód hosszú távon nem biztos, hogy meg tud maradni egymás mellett. A németek a jelek szerint döntöttek, de amíg a áramtárolásra nincs gazdaságos megoldás (amit a nap és szél egyenetlensége miatt szükséges), addig például gyorsan reagáló kiegyenlítésre biztosan szükség lesz. Márpedig a mostani helyzet először pont ezeket, a gázzal működő kiegyenlítőket teszi gazdaságtalanná. Végiggondolt stratégiákra és komoly hálózati fejlesztésekre lesz szükség a következő években - és bár még nem tartunk itt (főleg nem Magyarországon), de már csak pár év van ennek kitalálására.

Forrás: Napelemek blog