A Ház előtt az energiastratégiáról szóló javaslat

Benyújtotta az energiapolitikát 2030-ig meghatározó Nemzeti Energiastratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslatot Fellegi Tamás nemzeti fejlesztés miniszter a parlamentnek kedden.

A magyar gazdaság teljesítőképessége, illetve a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ugyanakkor figyelembe kell venni a jövő nemzedék érdekében az élhető környezet megőrzését, az Európai Unió energiapolitikai törekvéseit és a globális kihívásokat – áll a stratégia indoklásában.

A határozati javaslat tartalmazza az energiastratégiához kapcsolódó stratégiai környezetei vizsgálat alapján készült környezeti értékelést, amely nem csak 2030-ig szól, hanem kitekint 2050-ig. A javaslat része a gazdasági hatáselemzésről készült összefoglaló is, aminek alapja a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont hatáselemzése.

Az energiastratégia elsődleges célként hosszú távú szempontok alapján optimalizálná az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság együttes érvényesülését. A stratégia alapján a teljes ellátási és fogyasztási láncot átfogó energiahatékonysági intézkedéseket kell hozni. Növelni kell az alacsony szén-dioxid intenzitású villamosenergia-termelés arányát, elő kell segíteni a megújuló és alternatív energiaforrásokon alapuló hőtermelés valamint az alacsony szén-dioxid kibocsátású közlekedési és szállítási módok elterjedését - olvasható a határozati javaslatban.

A parlament a határozat elfogadásával felkérné a kormányt többek között arra, hogy "alakítson ki az európai szabályozással összhangban lévő, a befektetői környezet kiszámíthatóságát biztosító, átlátható, elszámoltatható és a fogyasztói érdekeket is figyelembe vevő új kormányzati energetikai intézmény- és eszközrendszert". A kormány feladata lenne az energiapiac regionalitásának elősegítése úgy, hogy Magyarország regionális elosztó és tranzit szerepét erősítsék. A határozati javaslatban az Országgyűlés felkéri a kormányt: kezdeményezze a fenntartható energiagazdálkodásról szóló törvény megalkotását, dolgozzon ki cselekvési tervet a távhőszolgáltatás versenyképességének biztosítására és a közlekedési ágazatban gondoskodjon a zéró üvegházhatású gáz kibocsátású városi közlekedés, illetve közúti szállítási járműpark megteremetésének feltételeiről.

A kabinetnek vizsgálnia kellene az energiahasználatot támogató szociális jellegű juttatások energetikai céloktól független kezelésének lehetőségét. A javaslat részletesen foglalkozik a rendelkezésre álló primer energiaforrások kilátásaival, a regionális piac megteremtésével és szembeállítja az előnyöket a hátrányokkal, vagy kockázatokkal. Előírja a kormány számára, hogy legalább háromévenként készítsen jelentést az energiapolitika megvalósulásáról.

Az országgyűlési határozat a közzétételt követő napon lépne hatályba és azzal egyidejűleg hatályát vesztené 2008-ban született 2008-2020 közötti időszakra szóló energiapolitikai határozat.

Forrás: Magyarország.hu

A Nemzeti Energiastratégiáról a következő cikk jelent meg az MTI honlapján:

Energiastratégia - Az atom-szén-zöld forgatókönyv a legreálisabb

Az országgyűlési határozatra váró dokumentum szerint ez a forgatókönyv 2010 és 2050 között kétezer megawatt új atomerőművi blokk telepítésével, 440 megawattnyi szénerőművel és azzal számol, hogy a megújuló energiaforrások aránya elérheti a 15 százalékot 2030-ra és a 20 százalékot 2050-re.  
    Ennek a szcenáriónak a megvalósulása esetén 2020 és 2030 között évi 60 milliárd forint támogatást kellene nyújtani a megújuló energiatermeléshez, és ez 1,2 forinttal emelné kilowattóránként az áram végfelhasználói árát.
    A határozati javaslat szerint az energiastratégia célja nem a  kívánatos energiamix megvalósítása, hanem a biztonságos  energiaellátás a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak és a fogyasztók teherbíró-képességének a figyelembevételével. Eközben a költségvetési lehetőségektől függően  elindítja a struktúraváltást az energetikában.
    Az atom-szén-zöld forgatókönyv a szénalapú energiatermelést azzal támasztja alá, hogy krízishelyzetben - például földgáz árrobbanás, nukleáris üzemzavar - az egyedüli gyorsan mozgósítható belső tartalék és megtartja a szakmai kultúrát. Ez utóbbi   feltétele a széndioxid leválasztás és tiszta szén technológiák teljes körű alkalmazása.
    Az atom-szén-zöld forgatókönyv megvalósításával kiváltható a belföldi összefogyasztás 13 százalékát kitevő villamosenergia-import. Sőt, ezt -  olvasható a dokumentumban - az összfogyasztás 14 százalékát jelentő export válthatja fel 2030-ra. A német és a svájci atomerőművek bezárása miatt kereslet lesz - áll a dokumentumban.  
    A dokumentumban megjegyzik: az atom-szén-zöld forgatókönyv előtérbe helyezése nem jelenti azt, hogy a többi forgatókönyv irreális elemeket tartalmaz. A külső és belső gazdasági körülmények változása miatt a kormány akár meg is változtathatja a preferenciáját.
    A nemzeti energiastratégiát alátámasztó hatáselemzést a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont készítette el, s ebben  az áramszektorra további öt forgatókönyvet vázolt fel. A két, leginkább dekarbonizációs, azaz a legkisebb széndioxid-kibocsátással járó változat a leginkább tőkeigényes: egyenként kilencezer milliárd forint becsült beruházási összeggel 2050-ig. A hatáselemzés megjegyzi, hogy a megújuló energia támogatási igénye fokozatosan csökken, egyik évben sem haladná meg jelenlegi árakon a 70 milliárd forintot.

Forrás: MTI