Épületgépészeti tervdokumentáció tartalmi követelményei

TÁJÉKOZTATÓ az Épületgépészeti tervező kollegák (MMK ÉgT. tagok) számára az „Épületgépészeti tervdokumentáció tartalmi követelményei” című 2010 évi MMK feladatalapú pályázat keretében kidolgozott anyaggal kapcsolatban.

Előzmények

Jelenleg az épületgépészeti tervezési tevékenységnek nincs egységes, keretbe foglalható követelményrendszere. Nem jellemző a közeli és távlati energetikai koncepcionálásra vonatkozó törekvés, tisztelet a kivételnek. Ez döntően annak köszönhető, hogy erre Megbízói igény sem nagyon van. A legtöbb esetben a tervezés eleve meghatározott szűk feladatra vonatkozik, alternatívák vizsgálata nélkül.

A szétszórtan, egymással adott esetben semmilyen kapcsolatban nem lévő tervezők „elszigetelt” megoldásokat sokszor szakmai hiányosságokat is tartalmazó terveket adnak.

Nem ritka az önálló megbízói igény kritikátlan kielégítése, így sok esetben a szakmai alapszint alulmúlása sem.
A tervezői munkát, színvonalat felhígította, rontotta az adott feladatra felkészületlenül vállalkozó tervező képzettségbeli hiányossága, a külső kontroll hiánya.

A megjelenített tervek döntően nem rendszerelvűek. Tartalmukban nem kielégítőek, fontos méretezési, továbbtervezésre alkalmas adatokat, beszabályozási tervet nem tartalmaznak.

Az esetek döntő részeiben (75-85%) nem tartalmaz átfogó energia-megtakarítási lehetőségeket, koncepciót, legfeljebb részlegesen a légtechnikai hőhasznosításban.

A környezeti energiahasznosítás, hulladékhő hasznosítás aránya még ennél is rosszabb, az arány legfeljebb (85-90%), azaz 15-20%-ban van csak jelen.

A primer energiaellátás – benne a hagyományos fosszilis ellátás mellett – a környezeti energiahasznosításra, hulladékhő hasznosításra vonatkozóan nem tartalmaz ösztönzést, távlati célokat.
Pedig ez az a terület, amelynek prioritás kell, amelyet a nemzetgazdasági célokkal összhangban előtérbe kell helyezni, meghatározóvá tenni.

Fontos tehát az épületgépészet energetikai szemlélet ehhez való igazítása, az ez irányba való tágítása, bővítése. Fontos az épületek, épületcsoportok, rendszerek ilyen értelmű átfogó vizsgálata, energetikai koncepcionálisa mikró-, és makroszinten. Közeli és távlati viszonylatban ki kell alakuljon országosan  is a helyi adottságok (eltérő geotermikus, benapozási, szélenergia viszonyok) ismerete alapján az egyes területek előnyt élvező környezeti energiabázisainak szükségszerű igénybevétele.

Ez természetesen felveti a tervezési díj kérdését is.
Nem várható el az épületgépész tervezőtől az egyébként is vitatható, szokásos módon meghatározott tervezési díjon belüli ez irányú vizsgálat elvégzése.

Határozottan szét kell választani a belső épületgépészeti tervezési díjat az energetikai elővizsgálattól, a környezeti energiahasznosítástól, de mindkettőt szigorúan meg kell tartani az épületgépész, mint folyamat vagy rendszertervező illetékességében!

Az épületek tervezési díjára a MÉK díjszámításában is van – a feladat nehézségi fokára, „súlyára” vonatkozó – jobbító szorzó alkalmazására lehetőség. A gyakorlat szerint ez nem mindig jut el az épületgépészhez.
A környezeti energiahasznosítás, az épület energiaellátása, előzetes elemzése tehát az első és önálló feladat, amelynek meg kell jelennie.

Ide tartozik:
- adott épület és környezete előzetes energetikai vizsgálata,
- meglévő, azonos rendeltetésű vagy üzemeltetésű objektumok, épületek energetikai felmérése, igények feltárása,
- meglévő energetikai rendszer vizsgálata, figyelemfelhívással, javaslat a környezeti energiára, jobbítása,
- várható beruházási és üzemi költségmegtakarítás összevetése,
- épületek energetikai minősítése.

Az épületgépészeti energetikai tervező tehát a feladat első részeként ezt a vizsgálatot el kell végezze (külön díj ellenében) a tervezés ún. előkészítő szakaszában.

Az engedélyezési terv belső épületgépészeti követelménye is kiegészül, mert szerintem itt egy elvi energetikai koncepció kapcsolási sémájának meg kell jelennie az eddigi írásos anyagok, számítások mellett. Ennek tartalmaznia kell egy előzetes energiamérleget is.

Kiegészül továbbá a környezeti energiahasznosítás, Bányakapitánysági engedély, Környezetvédelmi hivatal, stb. eng. tervekkel.

A kiviteli terv, pedig nemcsak a már megszokott belső épületgépészeti terveket fogja tartalmazni, hanem a környezeti energiahasznosítás (geoműszaki, napenergiahasznosítási) terveit is, valamint egy átfogó kapcsolási terven az épület komplex energetikai vizsgálatának adatait, a tervezett rendszerek minden lényeges termikus, hidraulikai adataival, teljesítményével, energiamérlegével együtt.
Így érhető el a tervezéstől a kivitelezésen át az üzembehelyezésig jól követhető, energiatakarékosságot garantálható ellenőrizhető rendszer.

A pályázat célja

Egységes rendszerbe foglalni a tervezés feltételeit, szempontjait, a műszaki követelményeket.

Előkészítő szakaszban átfogó energetikai vizsgálati anyag készüljön a tervezett épület(ek) optimális energetikai ellátására, a végleges koncepció meghatározásával.

Az így kialakult – egységesen energiatudatos szemléletű – megfelelő színvonalú, ellenőrizhető, későbbiekben szakaszosan tovább fejleszthető alaptervek, v. koncepciók kizárhatják az eddig készült sajnálatosan gyenge színvonalú terveket.

Ha elérjük azt, hogy úgy közbeszerzési eljáráson, mint a nélkül indított beruházásoknál ez a tervezői vizsgálat, elemzés, összevont energetikai kapcsolási terv formájában megjelenik, mint energetikai alapterv, komplex koncepció, számos probléma kizárható.

Ez az alapterv lehet a garancia a műszaki színvonalra,
- az energiaracionalizálásra,
- a megvalósíthatóságra,
- a gazdaságos üzemeltetésre,
- a nemzetgazdaság szintű energiafelhasználásra.

Az előkészítő tervezés tehát nagy hangsúlyt kell kapjon.
Ezzel együtt célszerűen létrehozható lesz az ország egyes területein jellemző 
- környezeti energiahasznosítás,
- geotermikus hulladékhő,
- talajhő szondák hőszivattyúzásának termikus,
- napenergiahasznosítás meteorológiai adatai,
- szélenergia
adatbázisa, mely a tervezési munkát könnyíti.

Az adatbázist a MMK-nak kell elkészítnie!

Széleskörű, országos szinten szervezett, a tervezőtársadalom bevonásával elvégzett, teljeskörű állapotfeltárás kell hogy történjen a középületek, állami objektumok, költségvetési intézmények, társasági lakóházak, stb. vonatkozásaiban.
Ezt a kérdést más fórumon bővebben kifejtem.

Az előkészítő tervezés tehát eleve meghatároz egy olyan minőségi szintet, gazdaságos megoldást, amely csak igényes, körültekintő tervezői munkával végezhető, megfelelő képzettséggel, felkészültséggel.
Igenis meg kell jelenjen egy tervező – és tervező közötti minőségi szint -, hangsúlybeli különbség.
Ez fontos a motiváltság miatt is, másrészt nem biztos, hogy mindenki képes vállalni, végigvinni egy ilyen feladatsort.
Sebaj, marad részfeladat tervezőnek, az is rendkívül fontos és nélkülözhetetlen.

Az előkészítő tervezés így a színvonalas mérnöki munkát és szakmát lejárató tervezői tevékenységet kizárhatja.
Az előkészítő szakaszban megkezdett, majd az engedélyezési és kiviteli szakaszban végigvitt energetikai előkészítés, vizsgálat, MT megteremtheti a tervező mérnöki munka elismerését, javíthatja a nemzetgazdasági szintű energetikai gazdálkodást, helyretéve a mérnöki teljesítmény megítélését.

Amikor az épületgépészeti tervezés területének, ill. határainak kibővítéséről beszélünk, vagy óvatosan közelítjük ezt félve a „túlmunkától”, ne feledjük el azt a körülményt sem, hogy manapság a tervezői munka több területen átalakult, megkockáztatom, hogy egyszerűsödött is.

Az utóbbi években vagy évtizedben az épületgépészeti rendszereket, komplex berendezéseket gyártó cégek felismerték azt a szükségszerűséget, hogy termékeik, gyártmányaik piaci sikereinek letéteményesei döntően azok a Magyarországon „eladni, népszerűsíteni” képes felkészült mérnöki csapatok, melyek a cégek alkalmazásában dolgozva, nagyban segíthetik és segítik a tervezői munkát. Nem csak eladnak, de felkészülten részt vesznek a tervezés menetében, elvégzik saját számítási programjaikkal a berendezések kiválasztását. A tervező több – energetikailag vizsgálható – változatot is kérhet és dönthet, melyiket alkalmazza.
Mint valamennyien tapasztaljuk, a cégek berendezéseik műszaki megfelelősségének méretezési, teljesítmény számításait fenntartják maguknak.
A Tervezőnek csak a kezdeti bemenő és a végső tervezett adatokat kell szolgáltatnia.
Ezen belül a gyártmány minősége, műszaki szintje, ill. a cégek előkészítő mérnökeinek munkájától függ a tervezett berendezés alkalmassága.
Nekünk Tervezőknek ezeket „csak alkalmazni kell”

Ez természetesen megkönnyíti a feladatot. Nem kell a részletekkel túlságosan foglalkozni, elmerülni abban.
Marad a lényeg az épületgépész számára a rendszerelvű gondolkodás alapján a szó szerint vett rendszertervezés.
Ez teszi lehetővé az átfogó problémakezelést is, a mély részletekben való elmerülés nélkül (az épületgépészeti rendszerek alapvető rendszertechnikai méretezése, úm. hőtechnikai, áramlástechnikai, stb. természetesen továbbra is a feladatunk).

Úgy vélem, szükséges bevállalni az itt végigvezetett tevékenységsor alapján adódó pluszfeladatokat, pláne, ha jó diplomáciával a szakma érdekeinek érvényt tudunk szerezni.

Ezen bevezető és a pályázati célt feltáró előszó alapján készült a külön fájlban szerepeltetett:

Épületgépészeti tervdokumentáció tartalmi követelményei

(az MMK ÉgT. 2010.évi feladatalapú pályázata keretében kidolgozta: Cservenyák Gábor, Gyurkovics Zoltán) c. anyag.

Zárszó

Tisztelt Tervező Kollégák!

A bevezetésben tárgyalt, részletezett probléma feltárás, ill. az MMK ÉgT-ben végzett eddigi tevékenységünk kapcsán elengedhetetlenül fontosnak tartottuk a tervezési munka környezetének, vitelének átfogó tárgyalását, a tervezői munka megbecsülését, értékelését.

Valamennyi témába vágó konzultáción visszatérő probléma volt a tervek tartalmi követelményeinek meghatározása, ill. az erre vonatkozó igény.

A 2010. évben MMK által felkarolt és elkészülte után, befogadott ez irányú feladatalapú pályázati témaként dolgoztuk ki a követelmény rendszert.

Szándék volt az is, hogy a lelkiismeretlenül végzett, megalkuvó szemléletet, közreműködést kiszűrjük, ellehetetlenítsük, megvédve ezzel a körültekintő energiatudatos, megújuló energiahasznosítást is bátran alkalmazó tervezőket.

Szándék volt továbbá, hogy az épületgépészeti, energetikai tervezési munka széles körű elismertségét megteremtsük, elérjük a megfelelő díjazást, amely mindenki számára elfogadható legyen.

A következőkben nagy hangsúlyt kívánunk fektetni arra is, hogy az épületgépészeti tervezés, az energetikai vizsgálatok már az előkészítő szakaszban, kötelező érvénnyel engedélyezési szintű feladatként is megjelenjenek.
Ez azt jelenti, hogy az építési engedélyeztetéshez hasonlóan épületgépészeti, energetikai engedélyezési terv kötelezőérvényű bevezetését érjük el.
A fentiekben szereplő ún. ERT e célt is szolgálja.

Forrás: E-gépész.hu

Épületgépészeti tervdokumentáció tartalmi követelményei