Finanszírozási problémák a bankszektor oldaláról

A hitelintézeti szektor aktív részvétele nélkül nem lehet sikeres a nemzeti megújulóenergia-program. Számítások szerint 2020-ig másfél milliárd euró hitelre lesz szükség a lefektetett célok eléréséhez. A kis, közepes és nagy finanszírozási méretű projektek egyensúlya alapvető fontosságú, a nyugati példák ugyanis azt mutatják: ha a kisméretű fejlesztések dominálnak, a bankok nehezen tudnak a finanszírozásba bekapcsolódni.

Sajtóközlemény - ING Bank

A kis, közepes és nagy finanszírozási méretű projektek egyensúlya a kulcs a megújulóenergia-fejlesztési programok sikeréhez – állítja friss elemzésében az ING Bank. A hitelintézet az elmúlt öt évben számos európai uniós ország megújulóprogramjába kapcsolódott be; tapasztalatai szerint ezek akkor voltak sikeresek, ha a kis és közepes finanszírozási méretű fejlesztések mellett nagyméretű projektek is meg tudtak valósulni. „Tévhit, hogy a megújulófejlesztések számára a kis finanszírozási méret az ideális, a méretgazdaságossági szempontok bizony gyakran kifejezetten nagy méretet indokolnak” – mondja Kilyénfalvi Béla, az ING Bank Magyarország ügyvezető igazgatója.

Az ING Bank tapasztalatai szerint különösen igaz ez a napenergia-, a szélenergia-, valamint a biomassza-alapú projektek esetében. A hitelintézet húsz saját projektjét vette górcső alá az elmúlt öt évből: a napenergia-fejlesztések átlagos hitelösszege 352 millió euró, a szélenergia-projekteké 264 millió euró, a biomassza-beruházásoké pedig 27 millió euró volt. „A finanszírozási méret független volt az ösztönző rendszertől, a kötelező átvételi, illetve a zöldbizonyítvány-rendszerekben hasonlóak voltak a hitelösszegek” – hangsúlyozza Kilyénfalvi Béla, érzékeltetve, hogy a nagy méret iránti preferencia mögött általános közgazdasági összefüggés húzódik meg.

A technológiai, illetve a piaci lehetőségek persze határt szabnak a projektek fizikai méretének. A megoldás az ING Bank tapasztalatai szerint az eszközcsoport-finanszírozás. Ez úgy tud megvalósulni, hogy egy tőkeerős szakmai szereplő – ernyőszervezetként működve – egy finanszírozási közösségbe tereli partnereit – a csoport így a hitelintézetek felé egységben tud fellépni, amivel máris tudnak érvényesülni a méretgazdaságossági előnyök. „Ez a modell tökéletesen alkalmas a magyar megújulószektor számára, hiszen az egyik oldalról érvényesülnek a hatékonyság és a méretgazdaságosság szempontjai, a másik oldalról viszont nem sérül a decentralizáció, a »small is beautiful« filozófiája és gyakorlata sem” – mondja Kilyénfalvi Béla. Számítások szerint a Nemzeti Megújuló Cselekvési Tervben lefektetett célok teljesítéséhez 2020-ig másfél milliárd euró hitelre lesz szükség a magyar megújulószektorban. Ez is jelzi, hogy a hitelintézeti szektor aktív részvétele nélkül a program nem tud megvalósulni.

„A megújulószektorban a bankok nagy fantáziát látnak” – hangsúlyozza az ING Bank Magyarország ügyvezető igazgatója, hozzátéve ugyanakkor, hogy ahhoz, hogy az érdeklődésből valóban konkrét finanszírozás legyen, megfelelő, a méretgazdaságossági szempontok érvényesülését segítő, de legalább nem hátráltató állami ösztönzőkre van szükség. „A kötelező átvételi rendszernek például nem szabad diszpreferálnia a nagy finanszírozási méretet” – mutat rá egy fontos tényezőre Kilyénfalvi Béla.

Forrás: Zöldtech