MMK Közbeszerzési és versenyszabályozási Bizottság

Az MMK prioritásaival az új közbeszerzési törvény kapcsán kiemelten az építőiparral összefüggő beszerzések feltételeire való koncentrálás céljával működik a Bizottság, a törvény teljes megalkotásában részvételünk és tudásunk nem releváns. Ez az érdekképviseleti csoport a jelenleg kormányrendeletekben szabályozott építőipari beruházásokkal kapcsolatos jogszabályok módosítását, újraírását kell, hogy kezdeményezze, kodifikációját segítse. Prioritásként négy fontos kérdéskört vázolt a Bizottság: eljárások egyszerűsítése, értékelési szempont, értékhatárok és fizetési feltételek.

Eljárások egyszerűsítése kapcsán a Bizottság feltárta, hogy az eredeti törvényalkotói szándék, miszerint az eljárások különbözősége az eljárások értéke és sürgőssége szerint került differenciálásra, ma már nagyon távol áll ettől. A különböző lobbik, érdekképviseletek a számukra fontos eljárások kapcsán sok speciális szabályt tetettek be a törvénybe, s így jelenleg tizenhárom egymástól nagyon különböző eljárás működik. Mindegyik a saját kivételeivel, „kiskapuival”. Ennek megszüntetése alapvető cél, nemcsak az átláthatóság és az egyszerűsítés céljainak okán, hanem a korrupció csökkentése érdekében.

Értékelési szempontokról sokszor, sok fórumon szó volt, felesleges a legolcsóbb ár és összességében legelőnyösebb ajánlatok összevetéséről hosszabban értekezni. Emlékeztetni kell a résztvevőket, hogy az Unió a közpénzek hatékony elköltését szorgalmazza közbeszerzési irányelveiben, nem pedig az olcsó beszerzéseket.

Harmadik prioritásként az értékhatárok megemelését szorgalmazta az MMK Bizottsága, hisz az értékhatárok a jelenleg hatályos törvény hatályba lépése óta nem változtak. Az Építész Kamara és az ÉVOSZ képviselőinek a 8 és 25 mFt-os jelenleg érvényben lévő értékhatárokkal kapcsolatosan nincs aggályuk, mi több álláspontjuk szerint ha ezeket megemelnék, tovább nőne a korrupció gyanús esetek száma. Az MMK az érveket látva elfogadta ez utóbbi álláspontot, így értékhatárok növelése lekerült a prioritások köréből.

Negyedik prioritásként a fizetési feltételek újragondolását fogalmazta meg az MMK. A körbetartozás ott kezdődik, amikor az állami beruházó késedelmesen fizet, és előleg nélkül a vállalkozók nem tudnak előfinanszírozni, így alvállalkozóikat is csak a beruházó fizetése után fizetik ki. E célt hivatott szolgálni a Kbt. 305. § módosítása is, azonban jelzi, hogy ennél rosszabbul nem is lehetett volna, mert amellett, hogy a beruházói EU-s pénzek kifizetésénél sem tud működni, a vállalkozókat is folyamatosan önrevízióba hajtja, mi több ÁFA-t kénytelen előlegezni, mely a likviditásukat tovább rontja.

Ezeken túl a prioritásokhoz az alábbi megfontolandó témaköröket javasolta a Bizottság:
- Mérnöki vállalási díjak képzése és szerepe a beruházások, és azon belül a közbeszerzési eljárás során (keret megállapítás, kirívóan alacsony ár, stb.)
- A FIDIC szerződéses rendszer és a Kbt. viszonya rendezendő (legalább ne legyen ellentétes)
- Kbt mint jogszabály helye a magyar jogban (mit ír felül..)
- EU vonatkozó Zöld Könyvével történő összhang megteremtése.

A Bizottság fontosnak tartja a fentieken túl, hogy az új Kbt. építési beruházásokra vonatkozó paragrafusait hozzáigazítsák a FIDIC szerződéses rendszerekhez, a világ építési beruházásainak a fele FIDIC szerződések alapján valósul meg. Az MMK javasolta, hogy tervdokumentációból pályáztatni ne lehessen, hanem csakis Műszaki Tender Dokumentáció képezhesse a pályáztatás alapját, melyet arra jogosult aláírásával kell, hogy ellásson.

Forrás: E-Gépész Online Szaklap