Geotermikus energia kockázatok és mellékhatások nélkül

2011-06-08 Egy amerikai technológiával a Föld mélyén lévő geotermikus forrásokat földrengésveszély nélkül lehetne kiaknázni.

Ahol a geotermikus energiahasznosítás természetes geológiai feltételei nem adottak a mérnökök az úgynevezett „hydraulic fracturing” technikával próbálják meg a Föld mélyéről származó energiát kiaknázni. A mélyfúrási módszer során a fúrólyukba nagy nyomású folyadékot vezetnek, amely megrepeszti a kőzetet. A cél egy üreg kialakítása, amelyben a folyadék felmelegszik, majd a felszínre tör. A technológia hátránya, hogy legrosszabb esetben földrengést okozhat és a folyadék elszennyezheti a talajvizet.

Ezek az indukált szeizmikus jelenségek először 2006 végén keltettek kisebb-nagyobb riadalmat Bázel közelében, ahol a „Deep Heat Mining Basel” projekt egyik próbafúrása mini földrengések százait váltotta ki. Egyes rengések elérték a Richter skála szerinti 3,5-ös erősséget és épületeket is megrongáltak. A projektet végül 2009-ben leállították.

„A fracturing minden formája képes szeizmikus rengéseket előidézni” - mondta Herbert Einstein, az MIT geológusa. „Ha egy város közelében alkalmazzák, akkor veszélyes is lehet” - tette hozzá.

A 2008-ban alapított geotermikus energiával foglalkozó vállalat a mélyből származó hőenergiát egy új technológiával szeretné megcsapolni. A kőzetből nem a fracturing folyadék szállítaná a hőt a felszín felé, hanem egy speciális szilárdtest hőcserélőt telepítenek a mélybe, méghozzá nem is akárhogyan: a hőcserélő kezdetben egy viszkózus folyadék, amely idővel megkeményedik. A GTherm a rendszert „hőfészek”-nek nevezi. A hőcserélő által szállított hőt a felszínhez közelebb egy további, immár folyadékos hőcserélőnek adja le, amely egy erőműi körfolyamat gőzgenerátoraként működik.

Eddig a konstrukció csak 3D modellként létezik. Az első tesztprojekt jövőre indulhat el, amely az amerikai Elektromos Energia Kutatóintézettel (EPRI) közösen elkészített megvalósíthatósági tanulmány alapján sikert ígér.

Luis Cerezo az EPRI-től nagy lehetőségeket lát a technológiában, elsősorban azokon a területeken, ahol a geotermikus energia kiaknázása pénzügyi vagy biztonsági okokból eddig nem volt kivitelezhető. „Körülbelül 5 kilométer mélységről és 120-150 Celsius fokos hőmérsékletről van szó, amivel egy megawatt nettó teljesítményt akarunk elérni” - mondta. Egy megawatt azonban nem túlzottan sok. De a vállalat elképzelése szerint, egy erőmű több száz hőforrást foglalna magába, így együtt elérhetnék a száz megawattos nagyságrendű elektromos teljesítményt.

Az USA-ban és Kanadában lévő kimerült olaj- és gázmezők ezrei elsőrangú geotermikus hőforrások lehetnének. A korábbi kitermelésnek köszönhetően a hőmérsékletadatok máris rendelkezésre állnak, így nem szöknének az égbe a felderítés költségei. A cég meg van róla győződve, hogy középtávon a geotermikus energiából származó áramot 10 amerikai centért elő lehet állítani kilowattóránként.

„Ez minden esetre egy sokkal finomabb technológia” - mondta Herbert Einstein. De továbbra is szkeptikus, mert szerinte nem szárható ki a földrengések kockázata. „A hőcserélőt folyadékként juttatják le, ezért nem látom, hogy miért ne okozna problémákat. Ki kell várnunk, hogy tényleg működik-e” - mondta Einstein.

Forrás: www.heise.de/tr (Technology Review)

Forrás: (m)érnökbázis - Ritzinger György