Felajánlásokból létesítenek mintaültetvényeket a vörösiszap sújtotta mezőgazdasági területeken

Állami támogatás nélkül már a harmadik kísérleti energiaültetvény létesül a vörösiszappal elöntött mezőgazdasági területeken, a fűz- és nyárfa fajokat különböző intézmények, cégek és a fajtatulajdonosok segítségével telepítették hektáronként 500 ezer forintos költséggel.

A gödöllői Szent István Egyetem docense által vezetett szakmai konzorcium a harmadik négyhektáros kísérleti ültetvényét mutatta be az ajkai térségben kedden, ahol az MTA Talajtani Kutatóintézetével és az Erdészeti Tudományos Intézettel közös projektet ismertették.

Gyuricza Csaba, a tájrehabilitációs szakmai konzorcium vezetője elmondta: nincs pénz a tavaly októberi katasztrófában vörösiszappal szennyezett mezőgazdasági területeken tervezett állami mintaültetvény létrehozására, pedig az eredeti tervek szerint 40-50 hektáros területen 12 fajtából álló energiaültetvényt finanszírozott volna az állam.

Gyuricza Csaba tájékoztatása szerint a négyhektáros kísérleti magánültetvény 4-5 fajta, többségben magyar energianövényt tartalmaz; a fásszárúak közül fűzfát és nyárfát ültettek, a lágyszárúak közül energianádat telepítettek Devecser határában. Az energetikai célú termesztésnek kettős célja van: egyrészt a tudományos és szakmai munkát segíti, másrészt információt ad a helyi gazdáknak arról, hogy milyen növényt termesszenek - tette hozzá. A hektáronkénti 500 ezer forintos költséggel telepített energiaültetvényről kétévente lehet betakarítani a biomassza előállítására alkalmas növényeket, az egyes fajták 8-20 évig maradnak a területen.

A szakmai konzorcium által kidolgozott három fázisú program részleteiről Gyuricza Csaba elmondta, hogy első lépcsőben a szerves anyagok visszapótlásához és a lúgos kémhatás csökkentésére komposzt és tőzeg keverékét juttatták a vörösiszappal 1-2 centiméter vastagon elöntött földekre, amelyet ezt követően rozskeverékkel vetettek be, amely a szállópor-szennyezést megköti. Az így előkezelt területre telepítették a fásszárú energianövényeket, Kolontár határában már októberben. Az eddigi eredmények szerint a rendkívül hideg tél ellenére az elültetett fajták közel 100 százaléka megeredt, a létrehozott ültetvény a második évtől nem igényel különösebb gondozást - tette hozzá Gyuricza Csaba.

Szabó Csaba, a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri megbízottja arról tájékoztatott, hogy az energiafelhasználást helyben lehetővé tevő technológia kidolgozását szeretnék meghonosítani az ajkai térségben, amelyhez jogi szabályozórendszert kell kialakítani. Az elképzelések szerint az "átállás" idejére a gazdáknak többlettámogatást biztosítanának.

Kiemelte: a vörösiszappal szennyezet földekre jelenleg egyetlen rendelet van érvényben, amely a jövedelempótló támogatást igénybe vevőkre vonatkozik. A belügyminiszteri rendelet szerint az idén nem termelhetnek élelmiszernövényt azok, akik ezt a támogatást igénybe vették. Az iszapömlésben elöntött több mint ezer hektárnyi mezőgazdasági területre új szabályozást kell bevezetni, amely egyértelműen tiltja az élelmiszer- és takarmánycélú növények termesztését.

Szólt arról is, hogy a Nemzeti Földalap által ismételt egyeztetésre kiküldött szándéknyilatkozatokból kiderült, hogy háromszáz tulajdonosból száz gazda adná el az államnak a mintegy kétszáz hektárnyi földjét, a többség inkább megtartaná.

Forrás: MTI/Zöldtech.hu