Új eljárások a geotermikus energia minél hatékonyabb hasznosítására

Már több mint egy éve kutatják a Debreceni Egyetem Műszaki Karának szakemberei, hogyan lehet megbízhatóbbá és hosszabb életűvé tenni a termálvizet és a földhőt hasznosító geotermikus energiatermelő berendezéseket.

A TÁMOP-4.2.2-08/1/2008-0017. számú pályázaton elnyert összegből és önerőből a Debreceni Egyetem szakemberei 33 meleg vizes kutat elemeztek. A munkát öt kutatócsoport végzi. Az első munkacsoport a geotermikus rendszerekből vett mintacsöveken hajtott végre mechanikai, roncsolásmentes és egyéb vizsgálatokat a károsodás okának felderítésére, illetve a csőanyag tulajdonságainak megismerésére. Előkísérleteket folytatott egy ígéretes roncsolásmentes vizsgálóeljárással az öregedési folyamat meghatározására. A szerzett tapasztalatok alapján megterveztek és legyártottak speciális, tudományos igényeket kielégítő frekvencia generátort és mechanikai rezgés induktort. A második munkacsoport szimulációs programot dolgozott ki fúrórúddal hajtott fúrófejes fúrás esetén. Áttekintette az alapvető fúrási technológiákat, tisztázta a fúrás során fellépő gerjesztő hatásokat. A harmadik munkacsoport olyan modellezést folytat, amelynek célja a kutak közti minimális és az optimális távolság meghatározása. Ennek során sok más mellett vizsgálják a hő és víz utánpótlásának lehetséges módját, irányát és mértékét.
A negyedik munkacsoport feladata, hogy feltárja a geotermikus energia hasznosításának lehetőségeit az energiaellátásban, rendszerezze a már ismert műszaki megoldásokat, valamint újakat dolgozzon ki. Szakembereink már elvégezték egye­bek között a geotermikus energiával történővillamosenergia-termelés termodinamikai elemzését, megvizsgálták a geotermikus energia hasznosítását meglévő és új hőellátó rendszerekben,meleg- és hidegenergia előállításában, valamint a geotermikus energia hasznosítását hőszivattyú alkalmazásával épületek fűtési és hűtési igényeinek kielégítésére. Az ötödik munkacsoport pedig elkészíti a geotermikus rendszerekre vonatkozó életciklus-elemzést. Ennek során megrajzol­ják a modellezéshez szükséges folyamatábrákat, és azokat elektronikusan is ábrázolják – hangsúlyozta Kalmár Ferenc, a kar dékánhelyettese.

Forrás: Gazdasági Tükörkép Magazin