2020: építési engedélyt csak közel nulla energiaigényű épület kaphat!

A 2010/31/EU irányelv szerint a tagállamoknak 2020. december 31-éig biztosítaniuk kell, hogy valamennyi új épület közel nulla energiaigényű legyen.

A CO2 kibocsátás növekedése nem a Földet veszélyezteti - hiszen évmilliárdos története során bolygónk már több magas széndioxid koncentrációt kihevert - hanem az emberi civilizációt - hangzott el a Magyar EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületének(MEPS) konferenciáján, amit a „Közel nulla energiaigényű épületek hőszigetelése” témakörében tartottak a Construmán.

A tanácskozás azokra a komoly szakmai kihívásokra kívánt megoldásokat találni, amelyek elé az Európai Parlament és Tanács 2010. május 19-én kiadott (2010/31/EU) irányelve állítja az építészeket és kivitelezőket.

A tervezet szerint ugyanis a tagállamoknak 2020. december 31-ig biztosítaniuk kell, hogy valamennyi új épület közel nulla energiaigényű legyen.

Bár az idézett dokumentum kifejti, hogy a nulla energiafelhasználású objektum „olyan épület, amelynek - az épület energiahatékonyságának nagyon magas szintje miatt - a teljes éves primerenergia fogyasztása ugyanannyi vagy kevesebb, mint a megújuló energiaforrásokból a helyszínen termelt energia mennyisége”, a fogalmat a kontinens országai a saját klimatikus viszonyaikhoz és adottságaikhoz illeszkedően töltik majd meg valódi tartalommal, illetve dolgoznak ki stratégiát az ilyen jellegű épületek számának növelése érdekében.

Ha a jelenlegi fogyasztási és gyártási struktúra marad fenn, az elkövetkezendő húsz évben 56 százalékkal emelkedik a már most is jelentős széndioxid kibocsátás. Mivel egy átlagos családi ház energiafelhasználásának közel 75 százalékát a fűtési energia teszi ki, drasztikusan át kell alakítani a hőszigetelésről alkotott fogalmainkat.

„Eddig jószerével csak szigetelgettünk!” - mondta bevezetőjében Varga András a MEPS elnöke. „A hét tagú szakértői bizottság által az EU irányelveivel összhangban a Minisztérium számára készített tervezet szerint azonban - 2012-es, 2015-ös és 2019-es terminusokkal - jelentős szigorítás várható az épülethatároló szerkezetek hőátbocsátási tényezőire (U) vonatkozóan.

Néhány adat jól tükrözi a folyamat dinamikáját, illetve a professzionális hőszigetelés felértékelődését, hiszen az elkövetkezendő szűk évtizedben a mostaninak megközelítőleg a felére kell csökkenteni a különböző szegmensek hőéteresztését. A külső falazat esetében a jelenlegi előírás 0,45 W/m2K. 2019-re ez 0,2 W/m2K-re módosul. Ezt 6-20 centiméter vastagságú hőszigetelő réteg beépítésével lehet elérni. Padlásfödémeknél még megengedett a 0,3 W/m2K, nyolc év múlva viszont már 0,14 W/m2K lesz elfogadható. Ehhez 38-40 cm vastag hőszigetelő réteget kell beépíteni. Lapostetőknél, magastetőknél és fűtött tetőteret határoló szerkezeteknél 0,25 W/m2K, illetve 0,3 W/m2K helyett 0,14 W/m2K lesz az előírt érték, ami 23-32 centiméter vastag hőszigetelést jelent.

Varga András kifejtette, hogy az EPS hőszigetelések területén a folyamatos innovációnak köszönhetően már rendelkezésre állnak azok az anyagok és kivitelezési módszerek, amelyek elősegítik, hogy az energiahatékonyság egyre nagyobb mértékben érvényesíthető legyen. A példák sorában bemutatta a grafitos anyag hozzáadásával készülő polisztirolt, amely azáltal, hogy hőtükörként képes visszaverni a környezetből érkező infra sugárzást, 20-30 százalékkal jobb hőszigetelési tulajdonságokkal bír, mint a hagyományos. A fejlesztések sorából kiemelte a hőhídmentes szigetelést lehetővé tevő, élképzéssel készített EPS lapokat. A kivitelezési technológiák fejlődését pedig - többek között - a ragasztóanyagok és dübelek új generációjának megjelenésével igazolta.

A MEPS konferencia előadásainak összegzett üzenete szerint szigetelni már nem csupán egy választható, „trendi” lehetőség, hanem olyan erkölcsi kötelesség, amely a fenntartható fejlődés filozófiájában nyer praktikus értelmet.

Forrás: Napi Otthon



cimkék: