Ahol működik az ökokapitalizmus

Szokatlan kísérletre szánta el magát egy brit klímakutató: a környezetvédők körében általános nézetet cáfolva megpróbálja bebizonyítani, hogy igenis lehetséges a gazdasági és társadalmi fejlődés anélkül, hogy tönkretennénk a természeti környezetünket. Rákérdeztünk Magyarország esélyeire is.

Folyamatosan csökken 2001 óta a gazdaságban és háztartásokban felhasznált nyersanyagok, valamint a hulladék mennyisége az Egyesült Királyságban, miközben a nemzeti össztermék (a GDP) és az ország népessége nő. A statisztikák tehát azt mutatják, hogy egy fejlett országban a gazdasági növekedés nem feltétlenül emészti föl maradéktalanul a nyersanyagforrásokat - vagyis nem szükségszerűen környezetpusztító. Chris Goodall brit energiaügyi és klímaváltozási elemző, aki a legutóbbi szigetországbeli választáson a Zöld Párt színeiben indult, 2011 októberében megjelentetett, Peak Stuff című elemzésében felvázolja a lehetséges okokat.

A környezetvédők ugyanis régóta hangoztatják, hogy a gazdasági fejlődéssel óhatatlanul együtt jár a természeti források fokozódó mértékű kitermelése, amely sok esetben visszafordíthatatlan környezeti károkat okoz. Ebből született a nemfejlődés-teória, amelynek egyik vezéralakjával, Serge Latouche francia közgazdásszal néhány hónapja olvashattak interjút az [origo]-n. Latouche szerint a gazdaság jelenlegi fejlődése nem fenntartható, a környezetbarát szemléletű "ökokapitalizmus" pedig megvalósíthatatlan. Leegyszerűsítve: vagy gazdagodásra törekszik egy társadalom, vagy természetvédelemre, a kettő kizárja egymást. Ezt cáfolja Goodall az adatokkal.

A cikk folytatása elolvasható az origo.hu oldalon.