Az egész világnak elég a megújuló energia, állítja az IPCC

Az emberiség teljes energiaszükségletének négyötödét fedezni lehetne megújuló energiával négy évtizeden belül - állította frissen bemutatott jelentésében az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC). Ha az összes megújulóenergia-termelési módszert bevetik, a kritikusnak tartott 450 részecske/millió (ppm) szint alatt lehetne tartani az üvegházhatású gázok koncentrációját a légkörben.

Megújuló energiával négy évtizeden belül nyolcvan százalékban fedezni lehetne az emberiség teljes energiaszükségletét - állapította meg egyik legfontosabb, hétfőn bemutatott jelentésében az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC). Ennek viszont az a feltétele, hogy a kormányzatok zöld energiáról szóló közpolitikai intézkedéseket hozzanak és ültessenek át a gyakorlatba - áll a jelentésben.

Amennyiben az összes rendelkezésre álló megújulóenergia-termelési módszert bevetik, a kritikusnak tartott 450 részecske/millió (ppm) szint alatt lehetne tartani az üvegházhatású gázok koncentrációját a légkörben - szögezte le a világ vezető klímakutatóit tömörítő nemzetközi tudományos testület. Ha az üvegházgázok mennyisége ezt a szintet meghaladja, a szakemberek szerint jócskán megnő az esélye annak, hogy a globális felmelegedés és klímaváltozás következményei katasztrofálissá és visszafordíthatatlanná válnak.

Forrás: AFP/Boris Horvat

Les Mees, Dél-Franciaország, május 9.: szerelik az ötvenhektáros napelemfarm elemeit. A 36 magawatt áramot termelő létesítmény az egyik legnagyobb francia naperőmű lesz

A dokumentum összességében optimistán fogalmaz a megújuló energiaforrások jövőjéről, de a szerzők hozzáteszik, hogy a zöldenergia-termelés technológiája még számos elemében drágább, mint ha kőolajat, szenet és földgázt hasznosítanánk. A veszélyes szintre erősödő globális felmelegedés elkerülése érdekében hússzor annyi megújuló energiát kell termelni, mint jelenleg.

Billió dolláros üzlet

A megújuló energiatermelésbe való befektetés a világ GDP-jének körülbelül egy százalékát igényelné - becsülte meg az intézkedéssorozat várható költségét Radzsendra Pacsauri, az IPCC elnöke.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának leszorításához szükséges befektetések mintegy 5000 milliárd amerikai dollárra rúgnak a következő évtizedben, de már 2021 és 2030 között 7000 milliárd dollárba kerülne ugyanez. Összehasonlításként: a Nemzetközi Valutaalap 2009. augusztusi becslése szerint a gazdasági-pénzügyi világválság összesen 11 900 milliárd dollárjába (11,9 billió USD) került a világgazdaságnak, amiből a fejlett országok része 10,2 billió.

Forrás: IPCC

A világ 492 exajoule-ra rúgó primerenergia-ellátásának csak 13 százaléka származott megújuló forrásból 2008-ban (az exa a trilliós, vagyis a milliárdszor milliárdos nagyságrend jele). Primer energiának számítanak a természetesen előforduló - és még nem átalakított - energiahordozók, mint a szén, a kőolaj, a földgáz, a besugárzott napenergia vagy a természetes urán

A megújuló energiaforrásokat jelenleg is gyorsuló ütemben aknázza ki az emberiség. 2008 és 2009 között mintegy 300 gigawatt villanyáram-termelési kapacitást építettek ki, ebből 140 gigawattot megújuló forrásból, például szél- és napenergiából fedeznek - áll az IPCC jelentésében. A fejlődő országoknak nagy szerepük van a zöldenergia-termelés terjesztésében, hiszen jórészt az ő területükön él az a mintegy 1,4 milliárdos népesség, amely nem fér hozzá a villamosáram-hálózathoz - állapította meg az IPCC-jelentést összeállító bizottság társelnöke, Ramon Pichs.

A szélenergia lehet a megoldás

Az IPCC szakértői a szélenergiában látják a legnagyobb növekedési potenciált: szélturbinákkal a világ energiaszükségletének 2 százalékát fedezték 2009-ben, ám az arány körülbelül 20 százalékra nő 2050-re. A hullám- és árapályenergiában viszont nem látnak ekkora lehetőséget. "2020-ig valószínűleg nem járul hozzá számottevően az energiaszükséglet fedezéséhez" - állapítja meg a jelentés erről az energiatermelési módszerről. A kutatók előrejelzése szerint egyúttal a megújulóknak nagyobb szerepük lesz a klímaváltozás mérséklésében 2050-ben, mint az atomenergiának és a szén-dioxid kivonásának és tárolásának.

A világ energiatermelésének mintegy 13 százaléka származott megújuló forrásokból 2008-ban, azonban ez az arány valószínűleg emelkedett azóta, hiszen kínai intézmények és cégek óriási ütemben fejlesztik megújulóenergia-kapacitásaikat (beruházásaik főleg szélenergiába irányulnak). Ezzel együtt jelenleg a biomassza a leginkább elterjedt megújulóenergia-forrás (a globális energiatermelés mintegy 10 százalékát adja). Ám emiatt egyre több az erdőirtás, a kibocsátott korom gyorsítja a felmelegedést, továbbá az égéstermékek szennyezik a lakhelyeket, károsítják az egészséget.

Az ezeroldalas, Különjelentés a megújuló energiaforrásokról és a klímaváltozás mérsékléséről (SRREN) című dokumentum a testület első elemzése az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelésről, az áramellátás mellett világszerte figyelembe véve a fűtés energiaigényét is. Egyúttal ez az első fontos összefoglaló az IPCC 2007-es, a klímatudomány eredményeit összegző dokumentuma után. A 2007-es jelentésben az IPCC azt állapította meg: tudományos konszenzus van abban, hogy a klímaváltozásnak jórészt emberi okai vannak.

Magyarországon tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt a megújuló energia részesedése az áramellátásban, de még így sem éri el az uniós átlagot - állapította meg az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Itthon 2009-ben a megújuló energia (ideértve a nap-, a szél- és a vízenergiát, valamint a biomasszát) részesedése 7,3 százalékra emelkedett a teljes felhasználáson belül az 1999-es 3,3 százalékról, ám ezzel párhuzamosan az EU 27 tagországában átlagosan 5,4-ről 9 százalékra nőtt a megújuló energia részesedése. Ezen a téren Lettország áll az élen az Unióban: a balti államban a teljes villamosenergia-ellátás 36,2 százaléka származott megújuló forrásból 2009-ben.

Forrás: Origo



cimkék: