Megújuló energia: mi legyen a fő cél?

A Magyar Energia Hivatal számára készült tanulmányok szerint minimum 1 200 milliárd forintra van szükség ahhoz, hogy 2020-ra Magyarország megújuló primer energiafelhasználása elérje a 14,6 százalékot. Ezt nagyrészt a vállalatok segítségével finanszírozná a kormányzat, ehhez azonban kiszámítható szabályozási keretekre van szükség. - írja a Boston Consulting Group (BCG) összefoglalójában.

Magyarország 2020-ra vállalja, hogy 14,6 százalékra növeli a teljes primer energiafelhasználásán belül a megújuló energiaforrások arányát. Ennek a célnak az eléréséhez szükséges keretrendszert rögzíti a hamarosan társadalmi egyeztetésre kerülő Megújuló Cselekvési Terv is, melyet akár még az idén Brüsszelbe küldhet elfogadásra a kormányzat. A tervek végrehajtásához a kormányzati nyilatkozatok szerint mintegy 1 200 (más megszólalásaik szerint 2000) milliárd forintra lenne szükség, ennek döntő többségét - a nyilatkozatok szerint akár 80 százalékát is - a tőkepiacok és magánberuházások kell, hogy adják.

Kiszámítható szabályozás kell

„Egy ilyen volumenű fejlesztési program nem pusztán az energetikai szektort érinti majd, hanem a gazdaság egészére kihatással lesz. Hiszen az új beruházások fellendíthetik az iparági beszállítói szektort, valamint a munkaerőpiacba is új életet lehelhetnek. A kérdés, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a magántőke mekkora részét képes vállalni ezeknek a befektetéseknek, és milyen keretek között" - vázolja fel a helyzetet Varga Ferdinand, a Boston Consulting Group (BCG) nemzetközi stratégiai tanácsadó cég energiaipari partnere és ügyvezető igazgatója. „Elengedhetetlen ugyanis a hosszú távon is kiszámítható szabályozás, amelynek megléte nélkül csak komoly kockázati felárral hajlandóak beruházni a nagyvállalatok, ez pedig nagymértékben drágíthatja a folyamatokat."

A Nemzeti Cselekvési Tervhez, a Magyar Energia Hivatal és a Pylon Kft. által készített közös hatástanulmány alapvetően háromféle forgatókönyvvel számol. A három forgatókönyv három különböző célra koncentrál: a legkisebb beruházás, a legnagyobb munkahelyteremtés, illetve a legnagyobb mértékű széndioxid kibocsátás csökkentés. A legelső esetben nagyjából 1 200 milliárd forinttal számolnak a tanulmány készítői, amihez 1 363 megawatt kapacitás társul, ehhez képest a legtöbb munkahelyet teremtő alternatíva mintegy 2 600 milliárd forintba kerül és 1 650 megawatt új kapacitást jelent. A legnagyobb mértékű károsanyag-kibocsátás csökkentéshez kell a leginkább a zsebbe nyúlni: csaknem 3 500 milliárd forint befektetésre lenne szükség ha ez lenne a fő cél, ugyanakkor csak villamosenergiából több mint négyezer megawatt beépített kapacitás épülne az országban. „Az utóbbi megközelítés mindenképpen időszerű, azonban kérdés, hogy a megvalósításával járó szerkezetátalakítási folyamatok miként vezényelhetők le, és találkoznak-e a befektetői preferenciákkal is." - figyelmeztet Varga Ferdinand. A támogatásbeli változtatások ugyanis a közelmúltban még preferált kapacitások jövedelmezőségét drasztikusan csökkenthetik, mutatnak rá a szakemberek. Egy ilyen hirtelen változtatás ismét rossz üzenet lehet a hosszútávú befektetést fontolgatóknak, azaz éppen a szükséges beruházások megvalósulását kérdőjelezi meg.

Legtöbb munkahely a legjobb cél?

 A tanulmány végkövetkeztetése szerint alapvetően a legnagyobb munkahelyteremtéssel járó fejlesztéssorozatba érdemes belevágni. Hogy a kormányzat végül melyik mellett teszi le a voksát, egyelőre kérdéses. „Véleményünk szerint a munkahelyteremtés prioritása esetén a biomassza továbbra is megkerülhetetlen tényező lesz a magyar megújuló energia szegmensben, mert Magyarország adottságai különösen alkalmasak erre, ráadásul a gazdaság egészét tekintve is hasznos tovagyűrűző folyamatokat indíthat be a magyar mezőgazdasági szektor hatékony bevonása esetén" - mondta a BCG szakértője.

A legalacsonyabb költségű forgatókönyv főbb indikátorai

Megújuló típusa

Beépített teljesítmény 2020-ra (MWe és MWh)

Beruházási költségigény 2010 - 2020 között (millió forint)

Összes kifizetett támogatás 2010 - 2020 között (millió forint)

Értékesíthető széndioxid kvóta (kilotonna/év)

Fenntartható munkahelyteremtés 2020-ig (fő/év)

Villamos energia termelő egységek

1362

322 821

65 158

1 058

69 894

Vízenergia

95

21 572

6 525

69

1 136

Szélenergia

952

298 110

58 171

983

1 838

Szilárd biomassza

292

0

0

0

0

Biogáz

22

3 293

362

16

118

Hő- és hidegenergia termelő egységek

11 139

870 647

353 323

4 095

86 802

Geotermikus hőenergia

1 129

158 875

56 299

587

2 225

Napenergia

619

111 772

55 337

154

8 682

Szilárd biomassza

8 528

511 651

192 748

2 542

50 901

Hőszivattyú

863

88 347

48 939

811

4 994

Mindösszesen

 

1 193 568

418 491

5 163

89 894

Forrás: MEH-Pylon tanulmány

A legtöbb munkahelyet teremtő forgatókönyv főbb indikátorai

Megújuló típusa

Beépített teljesítmény 2020-ra (MWe és MWh)

Beruházási költségigény 2010 - 2020 között (millió forint)

Összes kifizetett támogatás 2010 - 2020 között (millió forint)

Értékesíthető széndioxid kvóta (kilotonna/év)

Fenntartható munkahelyteremtés 2020-ig (fő/év)

Villamos energia termelő egységek

1 650

1 022 247

741 517

1 675

28 132

Vízenergia

104

26 407

9 763

83

1 324

Fotovillamos napenergia

904

734 829

450 460

629

12 161

Szélenergia

92

0

0

0

0

Szilárd biomassza

352

50 353

50 584

219

1 981

Biogáz

199

210 658

230 709

745

12 667

Hő- és hidegenergia termelő egységek

12 619

1 603 695

1 287 741

3 532

169 419

Napenergia

3 578

777 254

397 371

973

48 189

Szilárd biomassza

8 149

735 547

746 608

2 448

116 534

Hőszivattyú

891

150 938

123 763

112

4 696

Mindösszesen

 

2 685 986

2 009 258

5 208

197 551

Forrás: MEH-Pylon tanulmány

A legnagyobb széndioxid csökkentést elérő forgatókönyv főbb indikátorai

Megújuló típusa

Beépített teljesítmény 2020-ra (MWe és MWh)

Beruházási költségigény 2010 - 2020 között (millió forint)

Összes kifizetett támogatás 2010 - 2020 között (millió forint)

Értékesíthető széndioxid kvóta (kilotonna/év)

Fenntartható munkahelyteremtés 2020-ig (fő/év)

Villamos energia termelő egységek

4 037

3 051 983

2 200 405

6 415

44 812

Vízenergia

158

83 514

26 650

206

1 455

Geotermikus energia

115

182 466

113 238

661

1 374

Fotovillamos napenergia

681

698 162

410 517

593

11 827

Szélenergia

1 859

1 306 801

921 536

1 903

6 261

Szilárd biomassza

886

351 473

321 723

1 493

7 063

Biogáz

339

429 566

406 741

1 559

16 832

Hő- és hidegenergia termelő egységek

2 345

460 382

298 112

1 291

31 804

Napenergia

965

319 714

178 712

321

13 882

Szilárd biomassza

518

52 300

70 461

149

12 928

Hőszivattyú

863

88 347

48 939

811

4 994

Mindösszesen

 

3 512 345

2 498 517

7 696

78 616

Forrás: Piac & Profit , MEH-Pylon tanulmány



cimkék: