Öko-design és a háztartási eszközök energiacímkézése

Hűtőberendezések esetében a cél a termékek környezeti hatásainak csökkentése azok teljes élettartamára (termelés, forgalmazás és használat, élettartam-menedzsment).

A HŰTŐSZEKRÉNY

1958 – A CECED megalapítása
Ma 15 tag (cég), illetve 26 nemzeti szövetség közvetlen részvételével.

1992 - Energiacímke
- Hűtőszekrények, mélyhűtők és kombinációik
- Elektromos sütők
- Légkondicionálók
- Mosogatógépek
- Lámpák
- Mosógépek
- Mosó- és szárítógépek
- Elektromos centrifugák

1994: A CFC és HCFC vegyületek betiltása

2003: „A Bizottság integrált termékpolitikája lényege a környezeti életciklus-alapú gondolkodás”
A cél a termékek környezeti hatásainak csökkentése azok teljes élettartamára (termelés, forgalmazás és használat, élettartam-menedzsment).

2006 – Energiahatékonysági akcióterv (EEAP)
A cél 2020-ra évi 20% energiamennyiség megtakarítása (780 Mt CO2-csökkentés)
Irányelvek és rendeletek átfogó keretben:
- Az ökológiai design irányelv
- A címkézési irányelv
- Az energiacsillag irányelv
- Irányelv az energia végfelhasználásról, energiahatékonyságról és energiaszolgáltatásról (ESD)
- Épületek energiateljesítménye (EPBD)
Cselekvési prioritás I.: készülékek és berendezések címkézése, energiateljesítmény minimumszabványok

„Eszköztár”: elemek

Termelés: Az ökológiai design irányelv
A RoHS irányelv (egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról)

Forgalmazás és használat:
Az energiacímkézési irányelv
Piacfelügyelet
Korai csere programok

Élettartam-menedzsment:
A WEEE irányelv (elektromos és elektronikus készülékek hulladékait feldolgozásáról)
Helyi hulladékkezelési gyakorlatok

Öko-design = minimumszabványok az energiafelhasználó termékek energiateljesítményére
- A 2009/125/EK keret-irányelv - Az öko-design követelmények megállapításának módszere az előírások megvalósítása során
- Az előírások megvalósítása - Az egyes termékek öko-design követelményeinek megszabása

Az öko-design hatóköre

Termékek
- amelyeket nagy mennyiségben értékesítenek (>200,000 egység/év)
- amelyek jelentős környezetterheléssel járnak
- amelyek jelentős fejlődési potenciállal rendelkeznek
(ami az általuk gyakorolt a környezeti hatást illeti, túlságosan magas extra költségek nélkül)

Hűtőszekrények (643/2009/EC – EP)
- < 1500 L
- az abszorpciós hűtőszekrények is ide tartoznak
- elektromos vezérlés
- élelmiszerek hűtésére
Háztartási és ipari céllal egyaránt!

Az energiacímke

Az új energiacímke
A június óta hatályos keret-irányelv (2010/30/EC),
DE:
- A termékspecifikus delegált törvényhozási aktusok elhalasztása
- 2010 vége előtt nem várható
- Önkéntes alkalmazás leghamarabb 2011-ben
- Kötelező alkalmazás: egy évvel a delegált törvényhozási aktusok hatályba lépését követően
- Felülvizsgálat: 2014-ben

A mai központi üzenetek:

1. A címkézéssel kapcsolatos jogi intézkedések gyors elfogadtatása!
Célja:
- Átfogó jogi keretrendszer biztosítása az ökocímke szabályozással, és
- Az energiahatékonysági célkitűzések teljesítése

Piacfelügyelet

ATLETE = Alkalmazások tesztelése az energiacímke-értékelés céljából
Hűtőszekrények és mélyhűtők össz-európai vizsgálata
2009. június 1. – 2011. május 31.
68 gyártó (márkanév) képviselőit kérték fel az önkéntes protokoll aláírására – közülük 27-en írták alá
véletlenszerűen választottak ki 80 modellt tesztelés céljából (54-et az aláírók, 26-ot a többi gyártó termékei közül)
www.atlete.eu

Korai csere programok
Nemzeti energiahatékonysági akcióterv („NEEAP”)
Az ESD irányelv és az EEAP előírásai értelmében a tagállamoknak nemzeti energiahatékonysági akciótervet kell kidolgozniuk
A magyar akcióterv: NEEAP 1 (2008. február) és NEEAP 2 (2010)
NEEAP 2 cél: 0,5 PJ/év (140 GWh/év) megtakarítás az energiát felhasználó háztartási berendezések cseréje révén

CO2 tanulmány
Mennyi CO2 megtakarítás érhető el, ha régi, energiapazarló háztartási gépeinket energiahatékony berendezésekre cseréljük?

A 8 évnél régebbi berendezések cseréjével elérhető megtakarítási potenciál:

A hulladékkérdés

Az elektromos hulladék gyűjtése
- Magyarország negyedikként valósította meg a WEEE irányelvet az EU tagállamok között
- Magyarország volt az egyetlen közép-európai ország, amely 2008-ban teljesítette a 4kg/lakos célkitűzést
- Az ECM modell a közé-európai országok számára követendő példává vált.

Forrás: E- Gépész