Olajos: A kis erőműveket támogatjuk

Elsősorban a kisméretű és helyi ellátást biztosító, decentralizált megújuló erőműveket szándékozik támogatni a kormány a nemzeti cselekvési terv alapján, mondta Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára.

Elsősorban a 20 megawatt alatti, helyi, decentralizált megújuló erőművek termelését támogatnák, mégpedig a kötelező átvételi rendszer átalakításával, amiben az egyik fő szempont a hatékonyság lesz, mondta Olajos Péter államtitkár.

Lázár János képviselő pénteken egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be, ami jelentősen megkurtítaná az összes megújuló energiának nyújtott támogatást és lényegében ellehetetlenítené a kapcsoltan termelő illetve fás biomassza erőműveket.

A klímapolitikáért is felelős helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2020-ig 14,65 százalékra tervezik növelni a megújuló energia arányát a primer energia felhasználásban.

A biogáz felhasználásával kapcsolatban a helyettes államtitkár rámutatott, hogy ebben az energiafajtában - éppen a tárolhatósága miatt - még sok lehetőség van. Jó példaként említette, hogy a biogáz- és a földgázipar szereplői megkezdték a tárgyalásokat arról, hogy miként lehetne a biogázt alkalmassá tenni arra, hogy  földgázvezetéken szállítsák.

A helyettes államtitkár jó esélyt lát a napelemek elterjedésére is, mivel ezek hatékonysága az elmúlt években növekedett, az áruk viszont rohamosan csökken. Olajos Péter jelezte, hogy távol-keleti befektetőkkel tárgyal magyarországi napelem- gyártásáról, és megjegyezte, hogy a Sanyo cég Dorogon jelentősen bővítette napelem-összeszerelő kapacitásait.

Fontos - mondta Olajos Péter - az innováció a megújuló energiában is. A magyar villamosenergia-rendszer rugalmatlan, így a megújuló energiából nem minden esetben kellene áramot előállítani. Lehetne például a napenergiát hidrogén előállítására használni, amely a gépkocsik meghajtására lenne alkalmas.

Az államtitkár bejelentése meglepő a korábbi kormányzati tervek tükrében, amely - a szakmával egyetértésben - a napenergiát a kevésbé nagy lehetőségek közé sorolta, a biomasszát és a geotermikus energiát jelölte meg kitörési pontként.

Szakmai szervezetek szerint a kormány fordulata szinte elérhetetlenné teszi a 2020-ra kitűzött megújulóarány betartását, és az iparág szerkezete szempontjából is komoly gondokat okozhat.

Forrás: Index

A Világgazdaság Online a témával kapcsolatban még említést tesz arról,  hogy Olajos Péter a hagyományos energia árának drasztikus emelkedése és a készletek kimerülése miatt nagy jelentőséget tulajdonít az alternatív energiának is: annak, ami nem az atom-, a megújuló vagy a fosszilis energia körébe tartozik. Az alternatív energia között említette Oláh György felfedezését a metanol felhasználásáról. A Nobel-díjas magyar kémikus vezetésével fejlesztették ki az energiacellát, amely felválthatja a hagyományos energiaforrásokat.

Továbbá Olajos Péter elmondta, hogy jelenleg a kötelező átvételi rendszeren (kát) keresztül kapnak támogatást a megújuló energiát hasznosító áramtermelők. A nagy erőművek viszont, amelyek megújuló energiát, például biomasszát használnak, nem elég hatékonyak, mindössze 14-16 százalékos hatásfokkal működnek. Olajos Péter közlése szerint elsősorban a 20 megawatt alatti, helyi, decentralizált megújuló erőművek termelését támogatnák, mégpedig a kötelező átvételi rendszer átalakításával, amiben az egyik fő szempont a hatékonyság lesz.

Forrás: Világgazdaság Online