Új irányelv készül: növelnie kell az energiahatékonyságot a vállalatoknak is

Az energiaipari vállalatoknak a fogyasztói oldalon évente 1,5 százalékkal kell spórolniuk, illetve javítaniuk az energiahatékonyságon az EurActiv által látott irányelv-vázlat szerint. Vajon tarthatóak az EU 2020-ban vállalt energiaügyi célok?

Egy európai bizottsági irányelv-tervezet szerint a nagy villamosenergia-, szén-, gáz- és üzemanyag-vállalatoknak háromévente független szakértők által elvégzett hatékonysági ellenőrzésen kellene átesnie. Ha pedig az ellenőrzéseken kiderül, hogy az energiatakarékossági, ellenőrzési, a megfelelő mérőórákkal és a számlázási információkkal kapcsolatos követelményeknek nem tettek eleget, „hatékony, arányos és visszatartó erejű” büntetések várhatók.

A Bizottság iránymutatásokat is kiadna azzal kapcsolatban, hogy ha egy végfogyasztó egyik energiaforrásról a másikra vált, például gázfűtésről átáll a távfűtésre, vagy az elektromosságra, akkor hogy lehet továbbra is elérni az energia-takarékossági célokat. Fűtési mérőórákat kellene telepíteni a hálózatba becsatlakozó új fogyasztókhoz, valamint a több lakásos társasházakba is, hogy mérni tudják a hőfogyasztást az egyes lakásokban.

A tagállamoknak lehetősége lenne arra, hogy a kis energia-szolgáltatókat, valamint a kiskereskedelmi energia-értékesítőket mentesítsék az adatszolgáltatási kötelezettségek alól.

Az új irányelv arra szolgálna, hogy segítse az Európa 2020 stratégiában foglalt célszámok elérését, a stratégiában kitűzött célok szerint ugyanis az Európai Uniónak 2020-ig 20 százalékkal kellene növelnie az energia-hatékonyságát. Az irányelv-tervezet jelenleg a Bizottság különböző szervezeti egységei vizsgálják, mielőtt még júniusban kihirdetnék.

A tervezetet nem mindenki fogadta örömmel, az üzleti érdekképviseleti szervezetek általában jobban örültek neki, mint a környezetvédők. Sam Rowe, az Európai Kőolajipari Szövetség (Europia) szóvivője üdvözölte a Bizottság terveit: „Teljesen egyetértünk a 1,5 százalékos energia-megtakarítás politikai irányával. Az energia-hatékonyság nálunk is a legfontosabb téma a napirendünkben.” A szóvivő emellett üdvözölte azt is, hogy úgy tűnik, a Bizottság mégsem ad ki kötelező erejű hatékonysági célokat 2013-ban.

A környezetvédők azonban éppen ellenkezően reagáltak a tervezetre. A Föld Barátai környezetvédő szervezet (Friends of Earth, FOE) szerint a 1,5 százalékos kötelezettség mindössze 12 millió tonna kőolajjal egyenértékű energiát tartana vissza az első évében, amely csak töredéke annak a 368 millió tonnának, amit az EU 2020-ig éves megtakarításként el akar érni. „Ez elvben nagyon jól hangzik, de ha közelebbről megnézzük, eléggé gyenge” - mondta Brook Riley, a Föld Barátai egyik tagja az EurActivnak.

Riley megjegyezte, hogy míg az irányelv évente 3 százaléknyi forrás elkülönítését írja elő a középületek felújítására, addig nyitva hagy egy kiskaput, mondván hogy a szociális bérházak felújítása „jelentős terheket” róna az állami költségvetésekre.

A középületek viszont csak 12 százalékát teszik ki az európai lakásállománynak, a szociális bérházak kizárásával pedig gyakorlatilag kevesebb energia-megtakarításra is lehet számítani.

Stefan Scheuer, aki környezetvédelmi tanácsadással foglalkozik civil szervezeteknek azt mondta, hogy az új felújítási arány így is „egy nagy lépés előre”. „Ez egy szimbolikus cél, és soha nem fogja elérni azt a hatást, amire szükségünk lenne, de ennek ellenére ez egy fontos lépés” - mondta. Az intézkedések hatékonysága azonban azon is múlik, hogy a kapcsolódó költség-optimumot hogyan szabályozzák, ez pedig egyelőre még tárgyalás alatt van Brüsszelben.

Randall Bowie, a Rockwool energiaügyi tanácsadója, aki 2006-ban részt vett a Bizottság Energiahatékonysági akciótervének és az Energiaszolgáltatás irányelvnek is a kidolgozásában, azt mondta az EurActivnak, hogy a szabályozásnak tartalmaznia kell az épületek felújításának társadalmi költségeit is. „Ha nem, akkor a költség-optimumot nagyon alacsonyan lehet meghatározni, a felújításokat pedig nem jól és magas szinten fogják elvégezni” - mondta.

Az új irányelv ráadásul visszavesz az eredeti energia-hatékonysági terv céljaiból is: a korábbi jogszabályban ugyanis a középületek kapcsán „a legjobb energiateljesítmény-osztály” elérésére kellett törekedni, most pedig a cél mindössze a „minimális energiateljesítmény-követelményeknek” megfelelés.

„Ez felháborító” - mondja az épületek energiahatékonyságával foglalkozó EuroAce nevő szervezet szóvivője, aki szerint a Bizottság lehetne jóval ambíciózusabb is a követelmények megszabásakor.

Az irányelvben szereplő más intézkedések viszont intelligens mérőórákkal látnák el az EU polgárait, hogy gazdaságosabban tudjanak villamosenergiát és gázt használni.

A tagállamoknak szintén be kellene számolnia a Bizottságnak minden évben és három évente is arról, hogy milyen lépéseket tettek az EU 2020 stratégia kapcsán tett vállalásaik elérése érdekében.

A környezetvédelmi szakember Scheuer szerint azonban a legnagyobb probléma ezzel kapcsolatban az, hogy a nemzeti reformprogramok és vállalásokkal kapcsolatos jelentéseknek nincs egységes módszertana. Elmondása szerint nem is lehet összehasonlítani az egyes tagállamok jelentéseit, mert mindegyik másról számol be, vagy nem számol be semmiről sem.

2013-ban viszont Brüsszelnek el kell döntenie, hogy a tagállamok jó úton haladnak-e a 2020-as célok felé, és hogy szükség van-e kötelező jellegű energiahatékonysági célok meghatározására, vagy sem.

Az irányelv-tervezet angolul elolvasható ide kattintva.

Forrás: Euractiv

 



cimkék: