Mi kell a hazai szélenergetikai gépgyártás fejlődéséhez?

A Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) álláspontja szerint a Magyarországon telepített szélerőművekben 25 - 30 százalékos a hazai hozzáadott érték a tervezéstől a kivitelezésig, ami megegyezik a hazai energia-iparági átlaggal.

 A szakmai szervezet álláspontja szerint ahhoz, hogy a hazai gyártókapacitásokba történő befektetések bővülhessenek, már évi 100 MW-os kapacitásbővítés is elég lenne, amennyiben egy legalább középtávú fejlődési pályát vázolnának fel az iparág számára. A Portfolio.hu az Energia Hivatal elnökének egy tegnapi interjúban megjelent kijelentései kapcsán kérdezte meg az MSZIT-et a hazai szélenergetikai háttéripar helyzetéről.

Horváth Péter a Magyar Energia Hivatal elnöke úgy fogalmazott (Szakmai hírek 2011.06.22) , hogy véleménye szerint egy új szélpiaci tender meghirdetése során olyan komplex értékelési rendszert kell kialakítani, amely bizonyos ipartelepítési feltételeket is előír a beruházók számára. A cél az lenne, hogy a beruházók ne csak piacot vásároljanak, hanem hogy munkahelyeket is teremtsenek az által, hogy megteremtik a berendezések hazai összeszerelésének lehetőségét, a hazai beszállítók érvényesülésének feltételeit. A MEH elnöke beszélt arról is, hogy személy szerint nem támogatná, hogy idén szeptemberben új kapacitáslétesítési jogok kerüljenek kiosztásra, ugyanis egy ilyen tender részleteit szükséges lenne egyeztetni az elfogadásra váró 2030-ig szóló energiastratégiával. Horváth Péter beszélt arról is, hogy optimális esetben januárra működésbe léphet egy új energetikai csúcsszerv, ami által a szektor szereplői számára jelentősen egyszerűsödhet az engedélyezés, tekintettel arra, hogy nem kell majd több hatóságot felkeresniük a tevékenységük során.

Az Energia Hivatal elnökének nyilatkozata kapcsán a Portfolio.hu megkérdezte a hazai szélerőmű-iparban érdekelteket tömörítő Magyar Szélenergia Ipari Társaságokat (MSZIT) arról, hogy hol áll jelenleg a hazai ipar a szélerőművi-gyátás/beszállítás terén, illetve hogy mivel lehetne ösztönözni a szektor növekedését, munkahelyteremtő képességét.

Portfolio.hu: Mekkora szerepet játszanak a hazai vállalatok a globális és hazai szélenergia iparban? Mennyiben lehetséges növelni a technológia, a szektor hazai munkahelyteremtő képességét? Mekkora belföldi kapacitásnövekedés jelentene érezhető javulást a hazai iparági szereplők számára?

MSZIT: A munkahelyteremtés és a magyar beszállítói kör kérdése nagyon fontos minden technológia kapcsán, a szélerőművek esetében is érdemes a technológia előállítását és a hazai szélerőművek üzembe helyezését megvizsgálni. A Magyarországon telepített szélerőművekben 25 - 30 százalékos a hazai hozzáadott érték a tervezéstől a kivitelezésig, ami megegyezik a hazai energia-iparági átlaggal, vagyis a szélerőművek telepítésénél ugyanolyan arányban van hazai beszállítás, mint egyéb technológiáknál.

A komplett szélturbinákat több helyen gyártják le, minden gyártónak vannak beszállítói, akik különböző alkatrészeket állítanak elő. Kérdés persze, hogy egy-egy országban mennyi, és mekkora hozzáadott értékű elemet gyártanak. A szélerőművek globális piacára már most is számos alkatrészgyártás és beszállítás történik Magyarországról; az iparág jelentősebb beszállítói; a Zoltek Zrt., a Lakics Gépgyártó Kft., a Videoton Holding Zrt., az Alcoa-Köfém Kft., a Jabil Circuit Gyártó Kft., a Preciz Kft., és a Tisza Elektrometál (6 milliárdos beruházás), hogy csak a legnagyobbakat említsük.

Ezen cégek számára a kereslet akkor nő, ha a szélenergia iránti általános kereslet nő, ha ehhez a magyar piac fejlődése is hozzájárulna, az ezen cégekre is visszahatna. A hazai gyártási kapacitások további bővülésének első számú kérdése a szabályozói környezet bizonytalansága. Mivel több százmillió eurós befektetésekről kell döntést hozni, kritikus elem a termék hazai eladhatósága, és ennek jövője. A gyártókapacitásokba való befektetésekre mindig ösztönzőleg hat egy tervezhető - legalább középtávú - fejlődési pálya kijelölése, és ehhez nem is kell óriási mértékben elköteleződni. Hazai léptékben ez évi 100 MW kapacitásbővítéssel már tervezhetővé válna.

Lengyelországban és Romániában egyébként nagyobb beszállítói kapacitásokat telepítettek az elmúlt években, amely egyrészt a hasonlóan jó régióbeli pozíciónak, valamint ezen országok jelentős szélenergia kapacitás-bővítési célszámainak, a magyarhoz képest jóval támogatóbb és kiszámíthatóbb támogatási és szabályozási rendszereinek is köszönhető.

P.: Mennyit segíthet az iparágon az új energetikai csúcshatóság létrejötte?

MSZIT: A hazai piacon jelen lévő magyar és külföldi tulajdonú szereplők, és a szabályozó számára is fontos a hatósági engedélyezések folyamatának felgyorsítása, hisz az minden tekintetben növelné a hatékonyságot. Nem kellene évekig tartó folyamatokkal számolni egy-egy beruházás megvalósulásáig, hálózatba kapcsolásáig, miközben egy-egy szélerőmű fizikai telepítése néhány hónapos időtáv alatt megvalósítható lenne. A kapacitásbővítéshez fontos lépés lenne a széltender kiírása is, hiszen mindaddig nem épülhetnek új erőművek, amíg a lehetőség meg nem nyílik a pályázók előtt. Fontos, hogy jól átgondolt, szakmai konszenzuson nyugvó kiírás szülessen, mely akár a hazai beruházók, akár a nemzetközi szereplők számára lehetőséget teremt e tiszta energiahordozó kiaknázására és energiatermelésbe való bekapcsolására.

Forrás: Portfolio.hu